FrissítésSúgó

MoMo-Ki	2014.09.24. 14:41 -
	Az előzmények egyik fele szóban történt

[28-9] [8-1]

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:42 - #29

//TULII// Nem túl lelkesen szembesül bátyja a vaják iránti érdektelenségével, ki viselkedésével azt sugalltatja időről-időre, hogy szíve szerint itt hagyná meghalni… - A witchernek tartozunk! – emlékezteti fivérét erre elborzadva kijelentésén. A varázslónőn, ha tehetné nem is segítene, annak ellenére sem, hogy részben miatta jutottak idáig és  A Klán elvei szerint emiatt neki is illene lerónia tartozását. Meghökken, amikor a witcher hirtelen megszólal, bár csalódik kissé, hogy a boszorkány az és nem Berwynn, jobban örült volna annak, ha a vaják adja jelét annak, hogy minden rendben, még annak ellenére is, hogy egyáltalán nem így van. Egyetlen kijelentés sejlett csak fel benne a boszorkányhoz, az pedig a „késtél” – volt, melyet inkább nem mond ki, ennek nincs most itt az ideje. Lenyűgözve pillant bátyjára ki egyetlen pillantással megállapít mindent a hellyel kapcsolatban. Kissé megnyugszik, hogy nem kell számítaniuk váratlan ghoul csapásokra. Az intelmek szerint nem ér a vajákhoz, pár percig figyeli csak az eszméletlen witchert. - Láttam, hogy megsérültél – szólal meg, bár nem a vajáknak intézi szavait, hanem bátyjának. Feláll, majd odasétál hozzá. - Nem súlyos, ugye? – telepedik le fivére mellé. Ráfüggesztett tekintettel, hogy a legkisebb ferdítést is legyen alkalma megneszelni ebben a fontos kérdésben. Ha kell, felajánlja otthonról hozott gyógykenőcsét, hátha jó szolgálatot tesz most. Mindeközben gondolatait igyekszik rendezgetni, keresve a megfelelő szavakat, hiszen most van lehetősége viszonylag békés körülmények között beszélgetni a bátyjával, mióta megérkezett. Megannyi kérdése lenne az otthoniakkal kapcsolatban, de nem is tudja, hol kezdje. - Terek, ne haragudj, hogy belerángattalak ebbe, de… őszintén, mi a problémád Berwynnel? – szegezi tekintetét fivérére, válaszra várva. Igencsak böki a csőrét már órák óta, hogy ilyen negatívan lép fel folyton-folyvást a vajákkal szemben, miközben meg van győződve arról, ha ez egy másik illető lenne, nem hőbörögne Terek ilyen látványosan... talán. - Hogy vannak a többiek? – tör elő belőle a kérdés, miután egy óra után nem képes türtőztetni magát. - Apa és Anya? Typhonnak sikerült befejeznie a rúnákat? Tarak hazatért már? – alig várja, hogy hallhasson akár egy apró részletett is otthonukról. Ez az első alkalom, hogy huzamosabb ideje távol van a biztonságos hegyektől. Utóbbi időben pedig azt vette észre magán, hogy lépten, nyomon a családi fészek jeleit keresi, ám mégsem akar visszatérni, még nem. - Amúgy miért hoztad utánam ezeket? – elhúzott szájjal néz a vaják mellett hagyott tőrökre. Megborzong, ahogy eszébe jut a kellemetlen emlék a robbanásról. Egyik kézfején a jel még mindig erőteljesen világít, készen állva a parancs teljesítésére. Végigsimít a rég látott ábrán. Enyhe bűntudattal lelkében tekint a földre, hiszen megannyi kérdést tett most fel fivérének otthonukkal kapcsolatban és a leglényegesebbet még nem is említette: ő nem akar hazamenni. Megörül, amikor Berwynn úgy pattan fel a földről, mintha mi se történt volna, ám jókedve azonnal elszáll, amikor meghallja a boszorkány mondanivalóját. Inkább nem reklámozza, hogy ő ilyesmi érzékelésre képtelen. De nem is szüksége szóvá tennie, ha vannak ketten is, akik képesek erre. Némán áll és várja, hogy mi lesz, amikor is szembesül vele, hogy Terek és Berwynn is két irányba indul meg. Tétován áll és néz hol az egyik, hol a másik után, kétségbeesetten toporogva. Gyors fejszámolást tartva, miszerint Berwynn és a boszorkány is ketten vannak, Terekkel illene tartania, arról nem is beszélve, hogy ő a bátyja, és ha követi, akkor talán tényleg segít a keresésben és nem csak úgy tesz, mint aki… most legalábbis kinézi belőle ezt, hiszen egyértelmű jeleit adja a vaják iránt érzett utálatának. - Biztos, hogy jó ötlet egyedül elengedni őket? Berwynn még nem egészen gyógyult fel… szerintem  :/– mondja bátyjának. - Hogyan fogod érzékelni pontosan a varázskisugárzást? -

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:41 - #28

//MESE// - A varázslónő, ha tippelnem kéne. – Mondja Terek nem túl lenyűgözve. Feláll a lány mellől, s megigazítja prémjét, majd várja, Tulii megállapítja-e hogy élv vagy holt. Mikor Tulii kétségbeesett kijelentését meghallja, sóhajt egyet. Elteszi kardját, majd a witcherhez lép. - Csak a varázslónő miatt teszem, mert legjobb tudásunk szerint ő egy ártatlan lélek. – Jelenti ki, hogy mindenkinek tiszta legyen a helyzet. - Várj! – Szólal meg a witcher, a varázslónő és a saját hangján is. – Ne mozdíts meg. – Hangoznak két szólamban. – Adjatok egy kis időt, néhány óra és rendbe hozom ezt a testet. - - A ghoulok valószínűleg nem fognak előbújni. – Jelenti ki Terek, miközben körbenéz. – Jól behúzódtak a föld alá, s már kel a nap, nappal nincsenek annyira elemükben, nem fognak megtámadni. – Terek leül a witchertől egy méterre, hogy pihejen kicsit. Leveszi a medvebőrét, a kardjait és maga mellé teszi. A Witcher elveszti az eszméletét nem sokkal később. Egyenletesen lélegzik, nyugodt, lassú mellkas emelkedésekkel. Látni lehet, ahogy a felületi karcolások szépen lassan gyógyulni kezdenek. Körülbelül három órát kell itt várnotok, ezt kihasználhatod, hogy Tereket az otthoni dolgokról kérdezd, esetleg a kardokról, hogy kerültek hozzá? Ugyan testvéred nincs a legjobb hangulatban, mégis, ha te szólsz hozzá, megpróbál kedvesen és türelmesen válaszolni. A witcherrről is kérdezheted. Talán hajlandó lesz válaszolni. Ahogy a harmadik óra a végéhez közeledi, Berwynn felül, mintha el se lett volna ájulva. A sérülései már közel rendbejöttek, s csak halvány jeli, s apróbb varok jelzik a karmolások és harapások helyét. Nem vagy biztos benne, hogy a witcher regenerálódása vagy a varázslónő varázsereje játszott ebben szerepet, talán mindkettő. - Keressük meg a testemet! – Pattan fel a nő, a witcher testét legkevésbé sem kímélve, melyre egy halk szisszenéssel reagál. – Mivel most varázsoltam nem olyan régen, enyhe varázs energiát kell, hogy sugározzon. A witcher nyaklánca meg fogja érezni. - Én is tudom érzékelni – Jelenti ki Terek. – Külön kéne válnunk, úgy nagyobb teret tudunk lefedni. – A witcher némán bólint, majd mindketten az ellenkező irányba fordulnak. - Akár találunk valamit, akár nem. Naplementekor a temető előtt találkozunk. – Jelenti ki Berwynn, mire a boszorkány tüntetőleg válaszol. – A testem nélkül nem megyünk sehova! – Vagy kedve, vagy ereje nincs a witchernek, hogy vitatkozzon. Terek és Berwynn ellenkezőleg indulnak el. Melyikükkel tartasz?

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:39 - #27

//TULII// Érzi az izzadságot gyöngyözni homlokán, ahogy a ghoulokra különböző irányból csap le. Karjai a folyton ismételt dobó mozdulat hatására enyhén sajogni kezdenek. Elszokott ettől, és cseppet sem lelkesíti, hogy amint leszed egyet, újabbak jönnek a helyükre, mintha a szörnyek elfogyhatatlanok lennének és az örökké valóságig kellene ezt csinálnia. Még a gondolatra is elborzad. - Terek segíts – csupán futó pillantásra méltatja fivérét, ki mellé lépett. Újból eldobja a tőreit, értetlenül pillant testvérére ki csupán egy helyben áll. Ráemeli ismét tekintetét, enyhe bűntudattal lelkében szembesülve testvére sérüléseivel. Megütközve néz bátyja szemeibe, miközben visszautasítja kezeibe a tőröket. - Nem – jelenti ki konokul. Hallani se akar megfutamodásról, lévén Berwynn se hagyná itt, erről már többször tett tanúbizonyságot. Újból eldobja a tőreit. - Honnan tudod?! Biztos, hogy él még, segítenünk kell neki! – a sírás szélén állva hadarja az alábbit. - Engedj! Ha nem akarsz segíteni, legyen, de én maradok! – A fegyvereket visszaparancsolva kezeibe indul meg a ghoul tömeg felé, hogy szemtől-szembe vegye fel velük a küzdelmet, amiért a tőrök dobásával csak azért sem fogynak a szörnyetegek létszáma. Ezzel a tettével is tudtára adva bátyjának, hogy az imént mondottakat komolyan gondolja és nem csak A Klán híre miatt hagyta el ajkát az előbbi szavak. A hirtelen feltörő ragyogás elvakítja, váratlanul érte, csupán annyit érzékel környezetéből, hogy erős széllöket halad végig egy sugáron belül, melynek nagy részét Terek fogja fel. Másodpercekig csupán foltokat lát, sűrű pislogások keretein belül tudja csak látását visszanyerni. Döbbenten áll a történtek előtt, nem igazán tudja hova tenni mindezt. - Mi volt ez? – kérdezi enyhe félelemmel a hangjában. Mikor Berwynn ismét a földön van, és nem mozdul, kievickél Terek medveprémjének védelméből, hogy botladozva megközelítse a vajákot. Fél térdre ereszkedik mellette, lerakva tőreit, és elszörnyedve nézi a witcher sérüléseit, hozzá akar érni, de a mozdulattal megakad, tétován ejti maga mellé remegő végtagját. - Orvoshoz kell vinnünk – mondja elcsukló hangon, bátyjára nézve. Remélve, hogy érti a néma üzenetet és segít neki, legalábbis bízik abban, hogy a vaják iránti utálata nem olyan nagy, hogy otthagyná sérülten egy ilyen veszélyes helyen. Ha megtagadja a segítséget, ő maga próbálja elvinni innen a witchert, mielőtt a ghoulok visszajönnének.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:38 - #26

//MESE// A két szörny egy egy hangzatos nyekkenéssel omlik össze lábaid előtt, ahogy az apró kardok áttörik koponyáikat. Miután visszaveszed a fegyvereidet, Berwynn segítségére indulsz. A férfi még mindig nem mozdult és a ghoulok, mintha elkezdték volna leszaggatni róla a páncélt, hogy fogyasztható állapotba hozzák. A tőrdobásaid ugyan eltalálják a ghoulokat, de az agyatlan szörnyek mintha nem akarnának fogyni, minden elhullott társuk helyett kettő ugrik a koncra. Terek megjelenik melletted, úgy tűnik lerendezte az ellenfeleit, vagy inkább átpártoltak a witcherhez. Egyhelyben áll, de nem úgy tűnik, mintha tenni akarna valamit. A ghoulok túlerőben vannak, és ő sem sérülések nélkül úszta meg a korábbi harcot. Hallod, ahogy légvételei is felgyorsult az átlagoshoz képet. - A witchernek vége, mennünk kell… - Mondja, hangjában valamiféle szomorúság hangzik fel, mely talán inkább húga felé irányul. A szörnyek közül vér fröccsen fel. – Nem érdemes tovább maradnunk. – Úgy tűnik, már éppen felkészülne, hogy erőszakkal elvigyen a helyszínről, mielőtt meggondolatlanul közéjük rontasz. Hirtelen hatalmas fényesség tör elő a szörnyek közül. Ez után egy hatalmas erőlökés halad végig a temetőn, kiszakítva a sírköveket, s a ghoulokat messzire repítve. Terek azonnal eléd ugrik, hatalmas medvebundájával betakarva mindkettőtöket. Mikor ismét kinéztek a medvebőr mögül, Berwynn fehér világító szemekkel lebeg a földtől egy méterre, majd lehunyja a szemét és a földre zuhan. A páncélját szinte szétszaggatták a szörnyek és harapás és karmolás nyomok borítják szabad testfelületének szinte egészét. Nincs magánál. A ghoulok visszatakarodtak a föld alá, úgy tűnik erősen megrettentek a mágikus lökettől. -  Szerencsés… - Terek hangjából azt veszet le, ezt még jobban bánja, mintha Berwynn élve el lett volna fogyasztva.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:36 - #25

//TULII// Mostanra már teljesen ellenkezőjét állítja róluk. Sokáig kell hőbörögnie mire egyáltalán ráhederítenek, még rosszallóan bokán is rúgja az egyiket. Ám’ mikor felé fordulnak, vérszomjas kiállásukkal megindulnak felé, a szíve egy ütemet kihagy. Nem gondolta át ezt eléggé. Kiszáradt torokkal, habozva lép hátrább egyet, már csupán ösztönből. Szinte a szelét is érezte a szörnyeteg karmainak, amely elsuhant előtte. A ghoul következő csapására már megpróbál jobban odafigyelni, hogy melyik irányból jön és félrelépni előle. Ám tudja, ezt sem csinálhatja az örökkévalóságig. Összeszorított fogakkal kényszerül hátrálásra, remegő végtagokkal nézve szembe a lényekkel. Arcára döbbenet ül ki, ahogy kézfejein enyhén bizsergető érzéssel felragyognak a jelek. A sok gyakorlás után, szinte azonnal kimondja a veszély tekintetében gondolatbeli utasításait, mellyel a fegyvereket keze ügyébe szólítja. A meglepettség ennek sikerétől még nagyobbá válik benne, egy kósza pillantást megenged magának, mielőtt mindkét tőrjét egyrészt a döbbenetéből fakadó ijedségtől, másrészt a vészesen közeledő rémisztő szörnyek okán, azok fejébe hajítja. Legalábbis arra célozz. Szeretne mielőbb áttörni rajtuk, hogy Berwynn segítségére legyen. Ha nem sikerül a ghoulokra mért csapása elsőre, azonnal visszaparancsolja mindkét tört keze ügyébe, kikerüli őket és hátulról próbálja meg ismét a tőrök eldobásával eltalálni őket, lehetőséghez mérten véget vetni életüknek. Nem szívesen venné fel a küzdelmet velük szemben, de ha ez kell, megteszi. Ebben az esetben megpróbálja gyorsan likvidálni őket, ha nem is ölni meg őket, mozgásképtelenné mindenképpen. Főleg fürgeségét, alacsony termetét próbálja kihasználni mindeközben, a legtöbb csapásuk elől igyekszik kitérni, amelyet idejében észrevesz. Rövid fegyverei ugyanis megkövetelik, hogy közelebb menjen hozzájuk, emiatt főleg hátukba kerülve igyekszik őket támadni. Ha valamiképpen sikerül túljutnia rajtuk a három variáció közül, akkor mielőbb igyekszik a vajákhoz sietni. Ha tőrdobásai járnak sikerrel, nem pepecsel azok visszavételével, ha már félúton tart a witcher felé, csak akkor utasítja kezébe őket. Egy másik helyzetben nem örülne a fegyverek itt létének, de jelenleg hálát ad Őseiknek, és főleg Tereknek, hogy magával hozta a pengéket.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:35 - #24

//MESE// A kardod egyenesen a szörnyeteg fejébe áll bele, aki egy utolsó nyekkenés után dől a földre. Tereknek csak ekkor sikerül megfordulnia. Döbbenten néz a döglött szörnyre, majd azonnal hárítja az előtte hadonászó ellenfél csapásait. Egy erőteljes csapással két ghoult is lefejez. A többi lény pedig kissé meghátrál levegőt hagyva a férfinak. Kihasználva ezt, mint kés a vajon úgy vágja át az ellene törő ghoulokat, miközben magában megköszöni, hogy megmentetted. Berwynn épp visszanyerné egyensúlyát, mikor egy ghoul tarkón üti, ettől előre lendül és majdnem el is esik, ám egy másik ghoul karmaival visszalöki ismét hátra. Ekkor érsz oda, s a foghagyma nem nagyon hívja föl rád a figyelmet, de bosszantóan pattogsz és kiáltozol, míg az egyik ostobább páros feléd nem fordul, s elindulnak. Először lassú, nehézkes lépéseket tesznek, de ahogy kikerülik társaikat és semmi sem áll köztetek, hirtelen felgyorsulnak, mintha a vérszomj és az éhség így hatna rájuk. Mire kettőt pislogsz, már az arcod előtt lendül el az egyik karma, az is csak azért téveszt célt, mert döbbenetedben hátralépsz egyet. - Tulii! – Kiállt Berwynn, miközben feléd szeretne sietni, ám ekkor egy újabb ütést kap, ami a sárba löki. Terek is felfigyel erre a kiáltásra, s rögtön segítségedre próbál sietni, de ghoulok állnak kettőtök közé. Ekkor leveszi hátáról a hatalmas pallost, melyet egész eddig nem vett elő, s egy hatalmasat suhint vele. Levegő tör elő a kardból, ami olyan erővel süvít el a ghoulok előtt, hogy kettészeli őket. Ekkor a kabátja elől két, az ő kezében aprónak tűnő kardot ránt elé, és Tulii elé dobja két méterre. A két kard a földbe áll. Tulii érezheti, ahogy mesterjele felforrósodik tenyerén. Kellemes melegség járja át kezeit. A két ghoul még mindig őt támadja, s Berwynn sem kelt fel azóta, hogy a földre hullott. Vajon Tulii mit tesz

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:34 - #23

//TULII// Egyáltalán nem örül annak, hogy a ghoulok is ennyire előrelátóan terveztek. De a terv még így is simának tűnik, amit megpróbáltak a szörnyek ellen bevetni. Ám a ghoulok csak nem fogynak. A sírkő, mely menedékéül szolgált a robbanás elől, tökéletes pajzs továbbra is, mögüle kilesve méri fel a terepet, és próbál azok rejteke mögött mozogni. Égő aljnövényzetet előkeríteni, ha van a robbanás után, és végre hasznát venni fokhagyma füzéreinek, melyeket meggyújtva az adott lángokkal, hajítja azokat Terektől és Berwynntől távolabb lévő ghoulokra, fejükre célozva. Így ha nem is a tűz okozna bennük sérülést, legalább a fűszernövény égő bűze talán picit hátráltathatja őket. Miközben a következő ghoult keresi, amelyikre arcába hajíthatna égő fokhagymát, akkor szembesül, mint Terek, mint pedig Berwynn hátrányos helyzetével a szörnyek ellen. Összeszorult torokkal, hevesen dobogó szívvel méri fel a helyzetet. S csak bízni mer abban, hogy a boszorkány figyelme eléggé ki van élezve és nem hagyja Berwynnt elbukni pár ghoulal szemben, hiszen azt őt is érintené. - Terek vigyázz, mögötted! – kiáltja, felhívva fivére figyelmét a támadó szörnyre, számítva arra, hogy talán nem reagál erre idejében, figyelmeztetése során rántja elő tokjából kardját, hogy meglódítva azt abba a ghoulba hajítsa, amelyik testvérét készül megtámadni. Ha sikerül leterítenie, kétségbeesetten indul Berwynn segítségére, bár elképzelése sincs, miképpen szállhatna szembe a lényekkel fegyvertelenül, de kész foggal-körömmel is hadakozásba kezdeni, hogy leszedje a vajákról a szörnyeket. Az egyik hátráltatására/hatástalanítására pedig a nála lévő égő fokhagyma fűzért is felhasználja.  Figyelmük elvonására a vajáktól a családja idősebb tagjától ismert csatakiáltás módszerével kísérli elvonni.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:28 - #22

//MESE// A terveket mind elfogadják. Mikor a boszorkányt becsmérled kissé, akkor az idegesen felszisszen, de mást nem követ el. Úgy tűnik neki is tetszik a terv, és tudomásul veszi, hogy a teste visszaszerzéséhez erre szükség van. Nem tűnik úgy, mintha részt kívánna venni a terv megvalósításában. - Működhet – Terek megvakarja állát, mely szakállába burkolózik, s bólint egyet. Berwynn még gondolkozik egy kicsit, mintha lenne valami amit észrevett, de mégsem említi meg. Egy enyhe vállvonás után ő is rábólint a tervre. A temető előtt több zsák is áll, melyeket könnyen felhasználhattok, köveket nem talltok, de elég nedves az idő, úgyhogy sárból van elég. Egészen emberi testekre hasonlatos sárbábukat formáltok, mindenki egyszerre dolgozik, hogy gyorsan végezzetek. Sajnos a folytonos eső miatt nem találtok éghető tömőanyagot, de Berwynn gyorsan készít néhány éghető olajt, és pár kisebb robbanó bombát, ezt belerejtitek a zsákokba, mindegyikbe jut egy. Terek készenlétbe helyezi a robbanó köveket, hogy el tudja őket dobni a megfelelő pillanatban. Mindenki remek taktikai érzékkel bír a csapatból, így az elhelyezkedést többször nem kell elmondanod, azonnal beleég mindenki memóriájába. - A csapdákat vékony zsínórral lehet aktiválni. Felfeszíthetnék a szökőkút körülötti legközelebbi síkövekhez. Mivel mi tudjuk, hol vannak, át tudjuk lépni, de a ghoulok nem túl eszesek, egyenesen belesétálnak. A robbanás körülbelül két lábhossznyi. - - Remélhetőleg nem kell majd menekülni. – Gondolkodik el Terek, miközben az utolsó sárbábút kötitek be. Sebesen léptek be a temetőbe, halkan settenkedtek. A csapdákat észrevétlenül állítjátok föl, óvatosan felkötitek a zsinegeket a sírkövekre. Azok persze a robbanás hatókörén kívül vannak, a hullagyalázás nincs benne a táncrendetekben. (Hacsak a boszorkány testének kiásását nem veszitek annak). Második menetben visszaindultok a „testekért” Terek és Berwynn négy zsákot visznek, így rád csak egy marad. Ekkor már elég hangosan menetek, hogy felhívjátok magatokra a figyelmet. Terek még „véletlenül” el is ejti az egyik testet. Mikor a temető közepén álló szökőkúthoz értek, a hét ghoul már elöl áll. Frissen zabálhattak valamit, mert a hullaszag, amit a leheletük áraszt egyszerűen rettenetes. - Meghoztuk a kilenc holtat. – Az okos ghoul jól szemügyre veszi a zsákokat. - Valami nincs rendben. – Jelenti ki, ám mielőtt Terek és Berwynn egyöntetűen kardot rántanának, folytatja. – Egyik sem olyan kövér, hogy kitenne még egyet. Át akartatok verni?! – Megpróbálsz közbelépni, és megnyugtatni a ghoul főnököt, hogy mind a kilenc ember jól táplált és nagyméretű, könnyen kitesznek tízet is. Azonban a ghoul nem áll kötélnek. Közbelépéseddel csak annyit értél el, hogy Berwynn és Terek nem rántották idejében elő fegyverüket, így kissé váratlanul éri őket a támadás. A ghoulok azonnal rátok vetik magukat, s egy pillanat alatt hétből tizennégy lesz. Valószínűleg eddig a nagyobb sírkövek mögött bujkáltak. Úgy tűnik a csapdaállítás nem csak Tulii fejében fordult meg. Terek ér Berwynn maguk elé vetik a súlyos zsákokat, rádobva azokat a velük szemberohanó Ghoulokra, Mindketten hátralépnek szinte tükörmozgással és egymásnak hátat vetve, karddal a kézben várják a támadókat. Te mögöttük állsz, így közvetlenül nem vagy kitéve a ghoulok karmainak. Terek amint elég távol kerülnek a zsákokra dobja a köveket, s apróbb robbanásokkal repül szanaszéjjel a sár, beterítve a ghoulokat, majd őket is lángra robbantva. Az olaj, amivel összegyúrtátok úgy tűnik remek ötlet volt. Hátrálnotok kell a folyamatosan felétek jövő szörnyek elől. Átlépitek a zsinórokat, s gyorsan egy-egy sírkő mögött kerestek menedéket, a nagyobb méretű robbanás elől. Idejében érkeztek a kövek mögé, megvéd benneteket a komolyabb sérüléstől. Terek szakálla egy kissé megperzselődik, Berwynn kesztyűje kissé lángrakap, de hamar kialszik Tulii pedig mindenféle sérülés és probléma nélkül ússza meg a robbanást. Azoban szétszórodtok éppen ennek okán. Elképesztő szerencséd van, egy szörny sem foglalkozik veled, talán mert olyan apró vagy összekuporodva, azonban Berwynn és Derek mind öt-öt szörnnyel hadakoznak, s úgy tűnik mindkettejüknek meggyűlik a baja velük. Terek annyira belelendül a vagdalkozásba, hogy nem veszi észre az egyik háta mögé keveredett, s a ghoul kivont karmokkal vicsorogva készül ráugrani, csak pillanatok választhatják el, hogy széttépjék. Berwynn a másik oldaladon körülbelül ugyanakkora távolságra állja a sarat. Úgy tűnik ura a helyzetnek, ám az egyik vízszintes kardlendítésnél, fájdalomtól torzul az arca, s egyik kezével elengedi a kardot és a hasához kap. Csak nem a sebével történt valami. Ezt kihasználva pedig a ghoulok vérszomjas üvöltéssel rontanak az életére. Mindkettőhöz nem érsz oda időben, választanod kell.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:25 - #21

//TULII// Először kétségbeesik, hogy ismételten nem segített helyzetükön, de nagy kő esik le szívéről, mikor kiderül ellenkezője. Halvány mosoly kúszik arcára, bátyja cselekedetét csak egy elnyújtott „naaa”-val reagálva le. Bólogatva veszi tudomásul, hogy Terek és Berwynn is ennyire fel vannak fegyverkezve a ghoulok ellen. A temető kapu előtt felé forduló kíváncsi szemekre, nagy levegőt vesz, majd letérdel, keres valami botot vagy nagyobbacska kavicsot, amivel lehet rajzolni a földre. - Fogunk pár zsákot, amiket kitömhetünk, azt mondjuk rájuk, hogy ezek a hullák, de addig nem kapják meg, amíg nem adják át a testet, vagy legalább el nem mondják, hogy hol van. A zsákokban mondjuk lehetne könnyen éghető anyagot tenni, Terek pedig közéjük dobhatna egy robbanó követ, mire az egész lángra kapna, ha elég közel mennek hozzá, ezzel is fogyasztva a létszámukat - vázolja fel az alapokat. - Itt vannak a ghoulok, és itt leszünk mi – kreatívan a ghoulokat X-eknek jelöli, magukat pedig háromszögekkel a talajon. - Míg üzletelünk és ránk figyelnek addig, az egyikünk felállíthatná a csapdát itt – a vázlaton bejelöl pár centire egy nagyobb kört. - Én azt javasolnám, hogy azt ti csináljátok, nem lenne jó, ha a boszorkány valamire kiakadna és bukna a tervünk… - alapoz az előbbi esetre is. - Amikor megtudjuk, amit akarunk, ők pedig megkapják, amit „akarnak”, van időnk elinalni ide – mutat, a körön belüli területre. - Lehetne úgy játszani, hogy belesétáljanak a csapdába, hogy minél kevesebbel kelljen foglalkozni. Sajnos nem ismerem a tűzcsapdákat és azok működési elvét… szóval meg kellene egyezni, hogyan helyezzük le őket, hogy mi ne lépjünk bele – mondja. A felvetett kérdésekre igyekszik válaszolni, ám ő se olyan mindent tudó, lehet, hogy ez a hirtelen lángelmesége csak rövid ideig csillant meg? - A testtel ezután is ráérünk foglalkozni, nem? Most különben is az a lényeg, hogy megtudjuk, hol van egyáltalán – néz rájuk tétován. - Túlerő? – zavartan vakarja meg tarkóját. - Gyújtusnk meg pár fát? Ha van… Vagy…  Menekülés…? ^^”… - habozva hozakodik elő az általa legpraktikusabbnak vélt módszerrel, bár nem túl szívesen, főleg bátyja mellett, lévén egy Klán tag soha nem futamodik meg… De hát erre nem gondolt. Bár bízott abban, hogy amivel elő tudnak állni az mind elegendő lesz, a temetőben lakó szörnyek ellen. Ha valaki(k)nél van zsákszerűség vagy tudnak valahonnan csórni, akkor szalmát, vagy szénát rakat bele, de tőle aztán megdézsmálhatnak egy kertet búzáért is, a lényeg, hogy gyúlékony legyen.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:21 - #20

//MESE// Mindenki döbbenten néz rád beleértve Berwynn két személyiségét is mikor bedobod az ötleted a közösbe. Mikor már épp magyarázkodni szeretnél, hogy nem úgy értetted, és  nem akartál ostobaságot mondani, akkor Terek megszólal - Ez az én kishúgom! Egyet értek!- Egy pillanatra felcsillan a a szeme és jókedvűen megkócolja hajadat. Berwynn is elmosolyodik és egy elismerő biccentést intéz a lány felé. A boszorka nem szólal meg ezúttal, de inkább jobb ez így. - Van nálam pár – Közben előszed négy darab csapdát. – Tűzcsapdám – Remélve, hogy megfelelnek. - Nekem pedig pár robbanó kövem. – apró kavicsokat vesz elő, melyekre egy-egy apró rúna van írva. Mivel „A Klán” tagja vagy, biztosan tudod, hogy úgy működnek, hogy kis mágikus energiával kell átjáratni, majd ha erősen a földhöz csapják, lángra kap. - Azt hiszem vissza kéne térnünk a temetőbe, hogy felállítsuk a csapdákat. – Mindenki egyöntetűen bólint Berwynn javaslatára, s el is indultok. A temető ajtaja előtt megálltok, s mindenki feléd fordul. - Pontosan mi a terv? – Ha már te találtad ki, hogy ez egyen a terv, akkor biztos kitaláltad már a részleteit is nem? Hogy juttok be anélkül, hogy a ghoulk észrevennének? Hogy csaljátok őket csapdába? S utána hogy szerzitek meg a boszorkány testét. A túlerőre is biztos van valami terved, ha már ilyen okos vagy

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:18 - #19

//TULII// Nem szívesen, de rábólint a banya kérdésére. Csak a templom előtt fogja el igazán a kétkedés, nem igazán fűlik a szíve ilyet tenni, nem így nevelték. De tartozik Berwynnek és ha már ilyen nagy galibát okozott, annyi a minimum, hogy segít valahogy a vajáknak kimászni belőle. Jobb, mint ölbe tett kézzel várni… - De a ghoulok csak akkor mondják meg, hol van a test, ha teljesítjük a kérésüket… de eh, amúgy honnan tudják, hogy hol van? Mi van, ha megették? – miután elhagyták száját szavai, csak akkor döbben rá, hogy nem a legmegfelelőbb a pillanat vészmadárkodni. Megérti Terek aggodalmát és belátja a szörnyeket nem igazán volt jó ötlet életben hagyni. Hát persze! Miért ne állíthatnának csapdát? Fognak pár zsákot, kitömik valamivel őket, majd odaviszik a ghouloknak, kik cserébe elmondják a nekik kellő információt! A tét lehetne az, hogy addig nem adják oda a testeket. Vagy az ellenőrzés elkerülése végett akár az egyiküket is odaállíthatják, hogy ő is jár, mert nem lett meg az elegendő hulla, a vége úgy is az lenne, hogy túlvilágra küldik a csúf lényeket, hiszen valóban fenyegetés az emberekre nézve. Így a boszorka is megtudja, amit akar, megkapják a testet, és az emberek is biztonságban lennének és még hullákat se kell gyalázniuk! Csak késve reagál a külvilág csetepatéira, amikor már saját gondolatait sem igazán hallja. - Elég volt, fejezzétek be! – csattan föl ingerülten. - Miért veszekedtek, azzal nem oldódik meg semmi, ezt még egy öt éves gyerek is tudja! – mély levegőt vesz, hogy lenyugodjon. – Van egy ötletem – részletesen felvázolja gondolataiban levezetett dolgot, és várja az ítéletet. Mindenki számára arany középút lenne, de ha így sem felel meg… - És miért nem kérdezünk meg akkor egy szakmabélit? Mondjuk a… temetkezési vállalkozót? Talán valamiért cserébe tudna cseni nekik kilenc halott testet.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:13 - #18

//MESE// - Azt hiszem, pestis idején nem hagyják a testeket árokban rohadni. Nő a fertőzés esélye. – Mondja Terek elgondolkodva. Berwynn egyetértően bólint. - Akkor tehát a templomra esett a választás? – Teszi fel a kérdést a boszorka türelmetlenül. Az étel megérkezik, gyorsan esztek, majd a boszorkány egyre növő sipákolására elindultok a templomhoz. Tereknek nem tetszik, hogy ismét le lett szavazva. Kezdi úgy érezni, hogy Tulii reménytelenül belehabarodott a witcherbe, ez pedig mint hivatásos nagytestvér nagyon nincs rendben a számára. Eddigre egészen beesteledett, elsötétedett és az utcák üressé váltak. Ahogy a templomhoz értek, csak egy őr áll az ajtóban. - Ismerek egy hátsó bejáratot. – Jelenti ki a boszorkány, majd ha követitek, megkerülitek a kórházat a kertkapun pedig sikerül bejutnotok. - Zárva! – Fakad ki Terek utolsó türelemmorzsáját is elveszítve. – Nem megmondtam, hogy le kell számolni a ghoulokkal! A Város biztosan nem jókedvéből tartja őket! Meggyalázzák a halottakat, felzabálják a holttesteket és növekednek. Egy idő után, ha nem lesz nekik elég hullát enni, biztos, hogy az élő húsra fognak fanyalodni! - - Css! – fogja be a száját a boszorkány, miközben az egyik őr elsétál a kerítés másik oldalánál. – Még egy ilyen kifakadás és elkapnak, aztán magyarázkodhatsz a királynak! – - Mássz le rólam te… - Elhallgat, mikor az őr egy pillanatra felfigyel és megáll a másik oldalon. „Mi volt ez?” De nem hall mást. „Biztos csak képzelődtem” Azzal tovább indul. Körbenéztek a kertben, egy árkot találtok, de az árok üres, frissen szénnel van tele. - Elkéstünk – Jelenti ki Berwynn nyugodtan, ő az akit ez a legkevésbé visel meg, pedig ő itt az egyik legnagyobb áldozat. - Talán a kórházépületben lesznek holtak… - Mondja Terek elgondolkodva. - A kórházban pestissel fertőzött halálraítéltek várnak a fájdalmas végre. Miért ne gyorsíthatnák meg a folyamatot? - - Tudtam, hogy egy mocsadék vagy! – Megragadja Berwynn ruháját, s ütésre emeli az öklét - Nem én mondtam – Mozdulatlanul, védekezés nélkül áll, várva, hogy mi fog történni. Ennyire Berwynn nem szokott pofonfa lenni, eddig mindig megvédte magát, mégis Terek ellen még egyszer sem próbálta megvédeni magát. Terek is egész máshogy viselkedik a witcher közelében. Mi lehet velük. A boszorkánynak talán igaza van, a fertőzöttek amúgy is haldoklanak. De ha nem ezt az utat váklasztjátok, a temetőből még mindig megpróbálhattok halottakat szerezni. Hátha a sírásó tud valamit. De az is lehet, hogy a kórházban találtok néhány az éjszaka elhunytat.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:11 - #17

//TULII// A boszorkány fejmosására kissé rosszul érzi magát. Ha emlékei nem csalnak ő csak védekezett… biztos így van, különben miért ártott volna neki? De akkor is rátámadt a királylányra, ami felett nem tud elsiklani, honnan kellett volna tudnia, hogy a boszorka a vaják testében fog kikötni? Már majdnem megalázkodva préselne ki magából egy bocsánatot, bár tudja, ezzel már nem segít semmit, amikor is fivére közbelép. Teljesen ledöbben a vehemens viselkedést látva. - Terek megütöttél egy nőt! Ízé… - kijelentése lévén nem tükrözi a valóságot, ha lehet, még rosszabbul érzi magát, és elgondolkozik azon, hogy miért nem saját kardjába hajolt inkább aznap, miért a boszorkány lett kardélre hányva? A vaják és fivére közti feszültséget bár érzékeli, bár tenni nem igazán tud ellene, mindenesetre igyekszik szemfülesebb lenni és Terek lobbanékonyságát visszafogni a legközelebbi képen törlés előtt, hiszen Berwynn se érdemelte ki ezt, nem ő mondta, ám bizonyos abban, hogy bátyja kapva kapott ezen az alkalmon, viszketett már rá a tenyere. Tulii rendkívül izgatott lesz a beszélő ghoul láttán, lévén új intelligencia ütötte fel a fejét, eddig azt hitte ezekről a lényekről, hogy nem többek gonosz, gyilkos lényeknél, bár hamar rádöbben a szörnnyel folytatott párcseveje alatt, hogy talán még így se állnak messze az igazságtól. - Alkudozok – jelenti ki a nyilvánvalót szájbarágósan Berwynnek. - Ha követelni tud az alkudozásra is képes, ez magától értetődik – fűzi hozzá. Bár csalódik picikét, amikor szembesül eme képességének hiányosságaival, lett volna még mit ellesnie édesanyja praktikájából. Bár attól tart, ha édesanyja nem tudta volna öt alá vinni a mennyiséget az apját szabadította volna rájuk, de nem csak ezekre a ghoulokra, hanem az egész temetőben tanyázókra. - Csak heten vannak – mondja visszafojtott hangon, értetlenül pislogva a witcherre, csak utána esik le neki, hogy az iménti kijelentés nem az övé volt, hanem a boszorkányé. Terek kijelentésére összerezzen, kétségkívül túlerő lenne, ha a banya megfutamodna Berwynn testével… most vagy soha, az utolsó lehetőség…! Bingó! Elégedetten mosolyodik el sikerén, arcára „na, ezt csináljátok utánam” – képet öltve. Okosan bólint a ghoulnak, mintha 100%os fenyegetésnek vette volna a kijelentését. - Majd kitömjük – mondja halkan, lévén itt minden sírkőnek füle van. A kocsmában szinte rögtön megindul az első üres asztal felé, amikor meghallja Berwynn-boszorkány szavait. Felszisszenve fordul a kialakuló csetepaté irányába, majd néz Terekre a „beárullak anyunak” – pillantással, párosítva a hisztis kistesó arckifejezéssel. Nem igazán van étvágya, miközben a hullákról társalognak, így csak csipeget valamicskét a rendelt ételből. - Így vagy úgy mindenképpen hullagyalázás, bátyám. Na és a kidobott hullák? – kérdezi elgondolkodva. - Hát, akiket nem temetnek el… nem minden családnak van kerete temetésre, azokat úgy tudom, egy árokba gyűjtik, nálunk a környező falvakban és nagyobb városokban is így csinálják. Nem mindenki a pestistől hal meg… - amint látja, hogy közbeszólása érdeklődést váltott ki úgy mondja el ötletét, ami ilyen árok nélkül megvalósíthatatlan. - Ha meg ez nem akkor a kórház halottai… miért ne lehetnének Terek? Veszély az egész városra, nem hiszem, hogy tartogatnák őket, bár mit mondanánk az orvosoknak „Hello vacsora kellene a ghouloknak a temetőben?” Mondjuk tény, nem hiszem, hogy megszámolják őket, mielőtt felégetik őket, egyel több vagy kevesebb… - vonja meg a vállát. Bár maga a gondolat is, hogy halott embert visznek a ghouloknak rossz érzés fogja el, reméli, ha egyszer meghal nem fog ő is így járni egy vajákba költözött boszorka miatt… De ezt most mindenképpen rendbe kell hoznia valahogy.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 16:01 - #16

//MESE// - Mi a pokolról beszélsz te ostoba fruska! A király fogadott fel, hogy kezeljem a királylány rémálmait! Kikérem magamnak ezt a hangnemet kisasszony! Nem érdekel, ha „A Klán” tagja vagy, vagy sem így nem viselkedhetsz egy rangban fölötted állóval. Szégyent hozol a családodra. Nem ültettem fel! Hát még mindig nem érted együgyű liba, hogy a jelenlegi helyzet kizárólag a te hibád?! – Ordít rá, mikor Terek bemos egyet a witchernek visszarántva a jelenbe. Berwynn mondana valamit, de nem tagadhatja valóságot… Berwynn csak egy méregető pillantással reagál Tulii mondatára a temetőnél. Fura hangzása van a lánynak. Talán azért, mert a boszorka is a fejében van, de szokatlannak érzi Tulii közelségét. A gholok megjelenéséig Berwynn teljesen némán menetel mögötted, de kérdésedre megszólal. - Ritka eset, hogy egy ghoul képes legyen a beszédre, de még ha ez elő is fordul, nem ilyen tisztán. - - Köszönjük az egyértelmű kimondását. – Mondja Terek csipkelődve, s ismét összevillámlik tekintetük. - Vagy tíz, vagy egy sem! – Harsogja fenyegetően, mintha a maradék türelmét veszítené el. – Nincs holttest, nincs boszorkánymaradvány! – Jelenti ki idegesen. - Mit csinálsz? – Suttogja oda Berwynn Tuliinak, miközben a Ghoulok egyre ingerültebbek lesznek, s apró lépéseket kezdenek a csapat felé tenni. – Túlerőben vannak – Jelenti ki a boszorkány. Terek csak félig előhúzza a kardját. - Had jöjjenek – S kész belevetni magát a ghoulok közé. - 9 és ez az utolsó ajánlatom! – Harsogja Tulii megakasztva a már kitörőfélben lévő verekedést. Már Berwynn is előrántotta a kardját. - Hm… Rendben van… kilenc, de az egyiknek nagyon dagadtnak kell lennie. – Mondja a ghoul vicsorogva, majd szép lassan eltűnnek a szörnyek vissza a föld alá, ahonnan jöttek. - Ha testek nélkül tértek vissza, akkor titeket eszünk meg. - Ezzel ő is eltűnik. Kimentek a temetőből és a közeli kocsmában tartotok kupaktanácsot. - Muszáj ezen a mocskos bűzös lebujóhelyen tartózkodnunk. - Kényeskedik a varázslónő, ezzel majdnem megvereti Berwynnt a kocsmárossal. - Mocskos mutáns! Hogy merészeled?! - Terek a háttérben maradva mosolyogva figyeli a jelenetet. Sikerül elrendezni a dolgot, s egy asztal szerezni. Ételt rendeltek és elkezditek megbeszélni a dolgot. - 9 test? Miért nem ássuk ki a temetőből a 9 hullát. - - Az hullagyalázás lenne - válaszolja Berwynn erényesen. - Mintha neked gondot okozna erkölcstelenül cselekedni! - - Elég volt! Ne kezdjétek megint! - Szól közbe a boszorka ingerülten. - Bármit is teszünk gyorsan kell, minnél rosszabb állapotban van a test, annál nehezebb a varázslat! - - Megpróbálhatnánk az ispotályból elhozni az amúgyis elégetésre szánt testeket. - Mondja Berwynn elgondolkodva. - Nem adnák oda. Ostoba tölet! Le kellett volna őket vágni! Különben is veszélyt jelentenek! - Úgy tűnik nem jutnak egyetértésre. A boszorkánynak igaza van, nincs sok időtök. Talán neked kéne kimondanod a végső ítéletet. esetleg ha van jobb ötleted, megoszthatod.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 15:58 - #15

//TULII// Megütközve néz Terekre, ki mint mindig túlaggódja a dolgot. - Ő nem bűnöző – préseli ki magából, nem túl magabiztosan. Ő legalábbis nem hiszi Berwynnt annak, hiszen a bűnözők nem segítenek másokon, számára ez elegendő érv volt. Bár tény, hogy vajmi keveset tud a vaják előéletéről, ám ő se fecseget magáról, ezt már az első faluban megtudta, hogy nem jó ötlet, de csak-csak utolérte itt is Klánja. Rendkívül szánalmasnak érzi magát fivére szembesítésével, ám’ bűntudata nem engedi, hogy most sarkon forduljon és távozzon, mikor a witchernek egyértelműen segítségre van szüksége. Meghökkenve néz Berwynnre, amikor a boszorka pont a legrosszabbkor szól közbe, hiszen ezzel a megszólalásával cseppet sem segít fivére meggyőzésében. Még neki se jutna eszébe félbeszakítani fivére monológját… - Tehát felültetted?! – fakad ki. Vonásai meglágyulnak, amikor a mimikát látva a vajákot veszi ki ismét az egy testben lévő szereplők közül. - Felültettek? – kérdezi tétován. - Rátámadtál a királylányra – aki mellesleg szintén fura, de ezt inkább nem ecseteli, mindenesetre megpróbálja ezzel a vétekkel szembesíteni a boszorkát. Ám tetteit nem igazán tudja magára vállalni, még mindig nem igazán érzi az akkor történteket saját cselekedetének. - Terek, kérlek – próbálja bevetni a meggyőző pillantást, ami esetek zömében hatásos szokott lenni a család férfitagjainál. Megkönnyebbül lélegzik fel, amikor Terek beadja a derekát, bocsánatkérően pislog a vajákra, majd letörten követi fivérét. Nem akar hazamenni, de ezzel inkább később szembesíti bátyját. Terek szavaira megtorpan, nagy levegőt vesz, miközben ráemeli tekintetét. - „Ki a problémát okozta, annak is kell megoldania, de a testvérek segítségét bátran elfogadhatja” – így szólnak intelmeink – mint betanult könyvet, úgy szavalja az alábbit. - Na és természetesen ez a fal elválaszt attól, hogy elkapjam… És mi van Track a fehérszakállú telével, amikor a Kegyes hegy lábánál húzódó erdőben ragadtunk? Ha jól emlékszem ti betegedtetek meg Trevionnal, nem én. Na és a Karmosmedve karmolása? Ha jól emlékszem te plusz két hetet lábadoztál, pedig a sérülésünk ugyan akkora mértékű volt! Vagy még a Mearógot is fel kell hoznom? Kettőnk közül neked kellene a pestis miatt aggódnod bátyám! ˇ_ˇ - felfújt arccal hadarja el az alábbit, ha A Klán elvei nem hatnának rá eléggé. A temetőben igyekszik lépést tartani bátyjával, kósza pillantásokat vetve Berwynn irányába, őszintén szeretne bocsánatot kérni, de a boszorkány és Terek jelenlétében túl merész húzásnak találja ezt, meg aztán a boszorkát nem is sajnálja annyira. Mondjuk igazán örült volna egy beavatásnak… - Ne haragudj, de Terektől jobban féltelek, mint a különös módon benned lévő boszorkánytól – mondja fojtott hangon, hogy fivére ne hallja az alábbit, bár valahogyan mindig megneszeli, mikor mások róla beszélnek akár tíz méteres távolságban is! Sose értette, hogyan csinálja. Csak pár másodperccel azután esik le neki, hogy mit mondott, mikor már visszavonhatatlan volt megszólalása. Adda hercegnővel töltött időszak összezavarta, a „jobban féltelek” megfogalmazásnak pedig teljesen más köntöst adott, mint amilyet szokott. Egy pillanatra ki is ül arcára zavartsága, és mielőtt kellemetlen kérdések kerülnének terítékre, megpróbál jobban felzárkózni Terek mögött, megigazítva a nyakában lévő sálat, hogy eltakarja az enyhe pírt orcáján. Terek hőbörgését elereszti füle mellett, sosem tagadta, hogy jellemileg anyjában megtalálható főbb hasznos vonások hatványozottabban meglelni benne. Összerezzen a temetőkapu becsukódására. Most már késő visszafordulni, igaz? – gondolja. Mikor a ghoulok feltűnnek vámot követelve, elképed. De nem a rusnya képüktől, fel se veszi fenyegetőzésüket. - Beszélő ghoul! – mondja teljesen lenyűgözve, majd értetlenül néz a fegyvert rántó férfiakra. Tekintetéből sütő értetlenség mögött ott lappang a meggyőződés, hogy „lehet vele tárgyalni, hiszen képes a beszédre, akkor most mit csináltok?” - Tíz test?! Szó se lehet róla, csak heten vagytok… vagy netán te hármat akarsz magadnak? A társaid is biztos egyet értenek veled? Úgy lenne korrekt, ha mindenkinek jutna egy-egy. Hét test! – szemrebbenés nélkül kapja elő alkudozó vénáját, ahogy meghallja a túlnyomó létszámot. Kevesebbet mégis könnyebb találni, mint tízet! Hogy utána hol szerzik be azt a férfiemberekre hagyja, lévén a boszorkánynak kell a teste, de a gyilkolás az nagyban ellene van A Klán elveinek. Ölni bizonyosan sem ő, sem fivére nem fog, főleg nem egy banya kedvéért.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 15:49 - #14

//MESE// - Bűnözőknek nem segítünk! – Válaszolja ingerülten anélkül, hogy elmesélné, mire alapozza, hogy Berwynn bűnöző. Hát lopni még nem láttad, de mit tudsz róla? Mit mondott el magáról vagy a múltjáról? Te is titokzatos vagy, miért nem érdeklődött utánad? Talán mert akkor te is előjönnél a kérdésekkel? Talán a testvéred nem ostobaságot cselekszik? Talán nem ok nélkül kel ki így magából A Klán egyik tagja? Lehet, hogy hirtelen haragú, de a kishúgát nagyon szereti, és aki a kishúgának segít, az A Klánnak segít, akárki is legyen. Ráadásul nem tudja bántani, míg a boszorkány el nem takarodik. Elteszi a kardját, s morcosan válaszol. - Egyenlőre szerencséd van szörnyeteg, nem ütött az ítéleted órája, de csak várd ki a végét. Visszaszerezzük a boszorka testét és… - De a beszédét félbeszakítja a Boszorka. - Ostoba kislány! – Fakad ki idegesen – Azt képzeled, hogy én akartam ezt?! Nem számítottam rá, hogy most üt a halálom órája. A witcher segíteni akart nekem, nem pedig megölni. Mikor meg akart állítani, azért történt, mert nem sokkal előtte összeforrt elménk… és testünk.. Habár az csak a vicc része volt, ténylegesen nem kellett a rituáléhoz. – Egy pillanatra elhallgat, s Berwynn arcára egy ostoba grimasz ül ki. Majd visszatér a boszorkány. – Így megmutattam neki, hogy pontosan mi történt velem, s már az átok feloldásán dolgoztunk, mikor átváltoztam… A többit pedig már tudod, te semmirekellő, ostoba, éretlen… - Terek ismét a kardjához nyúl. A boszorkány elhallgat. Berwynn ismét visszatér. Arcára kiül valami megmagyarázhatatlan letörtség. Tulajdonképpen a változást csak Tulii látja, hiszen ő ismeri olyan régóta, hogy ez feltűnjön neki. Mintha szégyellné magát, pedig a szavak amik elhagyták a száját nem az ő szavai voltak… mégis… Már éppen bocsánatkérésre nyitná a száját, mikor Terek megfordul. - Akkor induljunk, minél előbb végzek vajákkal, annál hamarabb leszünk túl ezen és indulhatunk vissza a földünkre! – Mondja Tuliinak. Mikor a lány egy lépést tesz a kijárat felé. – Ugye nem gondolod kishúgom, hogy hagylak a temetőbe menni? Főleg pestis járvány ideje alatt. – Mondja Komolyan, s megtorpan. Biztosan találsz valamiféle megoldást, hiszen oly jól ismered a testvéredet. Végül sikerül elérned, hogy velük mehess. Gyorsan elértek a temetőhöz. Terek és Berwynn is futólépésben haladnak. Terek az élen, hiszen született vezér, mindig a csatasor legelején rohan. Berwynn meg sem próbálja megelőzni, vagy státuszharcba szállni vele. Inkább Tulii után sereghajtóként halad. Így vigyázni tud a lányra, a temető ugyanis veszélyes hely, főleg pestis idején. - Talán tényleg nem kéne velünk tartanod. – Próbál lebeszélni, még a bejárat előtt is. Terek ugyan nem szól rá, amiért megszólalt de érezni lehet a levegőben a feszültséget. Mindenesetre ha ragaszkodsz nincs mit tenni. - Ha nem örökölted volna anyánk makacsságát… - Durrog elöl Terek, miközben kezét kardján tartja. Ahogy beléptek a temető kapuján, az azonnal becsukódik mögöttetek. - Nem akarják, hogy a temető lakói távozzanak. – Mondja Terek csatára éhesen. Most nagyon vágyna rá, hogy valamit szétverhessen. - Reméljük a ghoulok megérzik, hogy egy még náluk is marconább alak kapargászik a szemétdombon… - Jegyzi meg a boszorkány. A temető közepe felé haladtok, ahol egy hatalmas szökőkút áll, ami már nem működik. A díszítőelemek töröttek és a szökőkút közepe is ketté van repedve. Ítt pedig teljesül Terek vágya ugyanis hat két és fél méteres ghoul jelenik meg vérre szomjazva. Egy hetedik emelkedik ki a szökőkútból. - Mit kerestek a temetőnkben? Aki ide téved, annak adót kell fizetnie. Talán a kicsi lányt hoztátok nekünk? – Az egyik Ghoul Tulii felé mozdul, mire Terek és Berwynn egyszerre húzzák ki fegyverüket, majd egymásra néznek. A ghoul visszalép. - Nincs szükség a hirtelenkedésre. Mi is csak megélni akarunk. A hullák elfogyasztása nekünk éppen elég. Miért jöttetek? -  A boszorkány azonnal kijelenti. „a Testemet keressük” - Hát látom anyád téged is fejre ejtett… - erre Terek halkan felhorkan. – Hiszen a tested épp ott van ahol az agyadnak is lenni kéne. - Figyelmeztetlek, hogy még egy ilyen kijelentés, és meghaltok mind. A nevem Janice Colarune, és a testemért jöttem szörnyeteg! - - Megeszem a kalapom! Há’ nem az a rongyos vará’sasszony! – Szólal meg az egyik nem túl lángész alghoul. - Elhallgass! – Rivall rá a főnöke. – Hát miért nem ezzel kezdted, varázslónő. Nem szeretjük a fajtádat erre, főleg nem, ha egy vajákos bőrébe bújsz! Tudom már, mit keresel, de az információ nincs ingyen. Tíz holttesttel kell fizetnetek érte. - Mindjárt a te holttesteddel fizetek! – Terek már kezdi elveszíteni a maradék türelmét is. Tíz hullát nem olyan bonyolult szerezni, főleg nem pestis idején, de lehet, hogy a kaszabolás jobb megoldás lenne? Csak megtaláljátok a testet magatoktól? Vagy sem?

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 15:41 - #13

//TULII// Berwynn szokatlan viselkedését látva kissé nehezen dolgozza fel az információkat, de lassan eljut a tudatáig, hogy mi folyik itt. Érezte, hogy nem jó ötlet megbízni a boszorkában! Felszisszen, amikor meghallja a banya követelését, lévén tudja a választ… - Segítek – szól tétován, Berwynn után indulva, ki egyöntetűen próbálja hárítani készséges felajánlását, mely belé van nevelve. Felfújt arccal reagál a pökhendi viselkedésre, melyet betud a boszorka furcsa mód a vaják testében való tartózkodásának. - Segítek, mert… mert… Mert nem értek semmit. Hogy lehet benned a boszorka, hogy lehet ilyen ereje egy boszorkánynak, ilyenről még soha nem hallottam! Hogyhogy nem halt meg? – ennek, bár nem mondja ki, kifejezetten örül, részben. Lelkének kicsit könnyebb. - És mit képzel magáról, hogy más testében fenyegetőzik?! – még maga is összezavarodik a kérdésén, bár nem a legegyszerűbb úgy fogalmazni, miközben próbál lépést tartani a vajákkal. - Miért segítesz neki, hiszen meg akart ölni! Ennek semmi értelme. Biztosan van mód arra, hogy kiszedjük, anélkül, hogy visszakapná a testét, nem? Na és mi van a királylány… - félbeszakad mondanivalója, az eléjük lépő személy láttán. Megtorpan, és teljesen elsápad, ahogy hirtelen jött fivérére pillant. Földbegyökerezett lábakkal áll, egyszerre örül és átkozódik bátyja láttán. Amint kardot ránt, megpróbál közéjük állni, vagy testvére fegyveres kezét visszafogni. - Ne csináld Terek, ő jó! – hadarja. - Mármint ő nem jó – utal a boszorkányra. - A boszorkányra ne hallgass, átvette Berwynn felett a hatalmat, segítened kell! – továbbra se engedi el bátyja karját, mintha bármi remény lenne az erejében, amivel vissza tudja fogni az erős kezet. Meg se lepődik ellenvetésén, szinte fel se fogja őket, nagyon is jól tudja, mivel tudja megfogni fivérét. - Na, és mi van „A Klán mindenkinek segít, ahol tud” – elvvel? Apa mérges lenne, ha megtudná, hogy cserbenhagysz egy áldozatot! (Ohana azt jelenti család) – néz konokul fivérére, és csak reméli, hogy megérti a bátyja a witchernek való segíteni akarását. Aduászként még beveti a „witcher megmentette az életemet… nem is egyszer” – szöveget, hiszen A Klán mindig törleszti az adósságot, ezt különös becsben tartják.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 15:32 - #12

//MESE// Berwynn „most szórakozol” arccal néz fel Tuliira, s szemével sugallja „Úgy nézek ki?!” De nem szólal meg. Addig nem, míg kissé lehiggad. Arcát a kezébe temeti pár pillanatig, mintha küszködne. - A testem. Hova tettétek a testemet ostoba fajankók?! – Csattan ki belőle, mint valami rikácsoló varjú úgy teszi fel a kérdést. - Nem értem miről beszél witcher… Nem tudtunk semmi mást kihúzni belőle… - Mondja a jegyző és értetlenül néz rád. - Ha nem áruljátok el, akkor valakinek lehull a feje! Olyan erős ez a test, hogy egy hegyet el tudnék mozdítani vele. – Ugrik fel ültéből és pördül meg nőiesen egyik lábára állva. – Lehet hogy meggondolom magam. Tetszik itt. Ráadásul ezek a emlékek… Vaják barátunknak aztán volt egy élete. Nem is tudtam, hogy… - Ennyi elég volt – Jelenti ki Berwynn miközben visszaáll testtartása és arca is a megszokottra. – Ha még egyszer a fejembe kutakodsz.. - - Ó igen és képzelem, hogy képes is lennél rá… Egy gyilkos mint te… Megszállott. Mondd csak lehetséges, hogy képes vagy izgalomba jönni saját magadtól? - - Szükségem lenne az őrült boszorka testére… Most! – Kiállt rá a jegyzőre. Tuliira rá se hederített, s mintha kerülné a tekintetét. - A test.. az… hát… szóval.. – össze vissza kezdd beszélni ijedtében, majd végül kinyögi.. – A temetőben van, egy beásott lyukban. - HOGY HOL?! MINDENKIT MEGÖLÖK! – Kezdd ismét sipákolni, mint egy elmebeteg. – A TEMETŐBE AZONNAL! - - Hallottam… - Mondja Berwynn unottan, majd elkezdi összeszedni a cuccát. Felszerelkezik. Ha Tulii rákérdezne, hogy ő nem e mehetne, vagy hogy nem-e kell segítség, akkor Berwynn csak annyit válaszol „Már eleget segítettél” Berwynn viselkedésével teszi, de ki tudja ki mondta. Talán mindketten. Ahogy távozik, és követed (mert) egyszer csak ismerős lépteket halassz meg a folyosó fordulóból. - Terek nagyuram, kérem, lehet, hogy Tulii kisasszony még.. - Hogy mered A Klán egyik nemes női tagját… A TESTVÉREMET. Thinrud lányát?! - - Én sajnálom uram, de a kisasszony… - Elég! – S szembetalálkozik Berwynnel és az őt követő magyarázkodó Tuliival. Egy pillanatra döbbenten áll. Berwynn is mintha megfagyott volna. Pár pillanatig csak néznek egymásra, majd Terek kardot ránt és Berwynn nyakához fogja. - Mit keresel a kishúgom közelében te szörnyeteg?! – sziszegi fogait összeszorítva. Berwynn szótlanul, mozdulatlanul áll. Egy pillanatra hátrasandít. Rád néz, de nem szól semmit. - Kérdeztem valamit mutáns! Mivel tömted a húgom fejét, hogy utánad lohol? – Berwynn halál nyugodtan áll és nem válaszol. Terek szemén látszik, hogy valami eltörik benne, s megrántja a kardot. A borotva éles penge egyenesen végigszalad a witcher nyakán, de mégsem okoz neki sérülést. - Birtokba vettem ezt a testet, és nem hagyom, hogy elpusztuljon, míg vissza nem szerzem a sajátom. Látom, hogy van okod a mutáns elpusztítására, és meg is adom neked ezt az örömöt, ha visszaszereztem a testemet. - Ki a pokol vagy boszorka? Tulii! Mi a fene folyik itt?! – Rivall rád dühösen.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 15:23 - #11

//TULII// - Fura italokat? – vonja fel szemöldökét értetlenkedve, nem igazán érti, mindenesetre igyekszik megjegyezni ezt a kósza információfoszlányt. - Kisasszony ne kívánjon ilyeneket ^^” – mondja tétován. Nem örül a hallottaknak, nem igazán tetszik neki a gondolat, hogy esetleg ki kell ásnia a boszorkány hulláját, micsoda szentségtörés lenne. Meglepetten pillant a jegyzőre. - Elnézést – sietve mondja az alábbit, majdhogynem futva indul meg a betegszoba irányába. A jegyző óva intésének kezdeményezését elereszti füle mellett. Rá se hederít, hevesen dobogó szívvel nyit be a szobába. Megkönnyebbülve látja, hogy a vaják valóban ébren van, keresztülhúzva ezzel az orvos számításait. Keresi a megfelelő szavakat, ám’ az a pár összefüggéstelen kifejezés is a torkán akad, amint Berwynn rátekint. Eltátott szájjal, homlokát ráncolja, annyira nem érti az egészet, mikor a férfi szokatlan módon kezd viselkedni. Szóhoz se jut ez idő alatt, mikor is minden egy csapásra minden visszatér a normál kerékvágásba. Tétován tesz pár lépést a witcher felé, bár az előbbit képtelen felejteni, annyira sokkolta az egész. - Minden rendben? – tétován teszi fel a kérdést. Kissé ügyetlennek érzi magát miatta, a vaják kedélyállapota arra mer következtetni, hogy egyáltalán nincs minden rendben, de máshogy képtelen lett volna ésszerű beszélgetést kezdeni. Mégis mit mondhatott volna? Kómában voltál, azt hittük nem fogod túlélni, és képzeld semmit sem tudtam tenni! Ugye milyen meglepő? Jaj, és nem hiszed el, de erre tart a testvérem, mindenekelőtt le akartam lépni, de nem tettem, hogy miért? Mert ön és közveszélyes vagyok, thehe… Lehorgasztott fejjel vesz egy mély levegőt, hogy elkergesse önutálattal kapcsolatos gondolatait. - Mi volt ez az előbb? - préseli ki magából a kérdést, ami most leginkább érdekli a vaják egészségügyi állapota mellett.

MoMo-Ki

Előzmény | 2014.09.24. 15:11 - #10

//MESE// A királylány szinte issza minden szavad. Minél kegyetlenebb őszinteséggel meséled el a történteket, annál legkevésbé válik. Azonban izgatottsága menten alábbhagy, mikor a boszorkányra terelődik a szó, látszik rajta, nem kedvelte. - Az apám nem szereti a boszorkányokat. Nem is akart magának egyet sem, csak miattam engedte be azt a kurtizánt a palotába. Nem gondolod, hogy kapóra jött a halála? Nem igazán érdekel mi lett a testével. Fura italokat öntött a reggeli tejembe, azt hitte, nem szagolom ki. Ostoba ribanc… - A királykisasszony haragos kezdd lenni. – Bárcsak én lettem volna, aki átszúrja azzal a karddal. – Miután látja, ezzel nem oltotta a kíváncsiságodat, legyint egyet és csak úgy odaböki röviden. – Kidobták… Ha jól tudom ástak neki egy gödröt a temetőben és bedobták. - Ekkor a jegyző ront be a szobába. - Adda hercegnő, elnézést az illetlenségér… A witcher… felkelt… - Útközben folytatja, hiszen ez után valószínűleg félrelököd a királylányt és futólépésben indulsz el az ispotály felé. – Várjon Tulii kisasszony! A witcher… valami nincs… - De nem tudja végig mondani, mert célhoz értek. Ahogy belépsz, Berwynnt láthatod egy vizes hordó fölé görnyedve, félmeztelenül, ahogy arcát mossa. Mikor berontasz, szép lassan felnéz miután letörölte kezével a szemébe folyó vizet. S rád néz, de mintha.. mintha nem az ő tekintete lenne. - Most mit nézel… ja persze… - Ugyan hangfekvése ugyanolyan, mégis a hanglejtése és az összkép egész más. Kissé nőies, mintha egy mély hangú nő lenne. Csípőjét enyhén oldalra billenti, majd egyik kezét a derekára támasztja. - Kicsit különös, de azt hiszem, hamar hozzászokok ehhez az új… - Ekkor megrázza a fejét, s mikor ismét felnéz szeme és viselkedése is a normálisra tér vissza. Elkáromkodja magát, a szokott viszonylag kimért hangon, majd rád néz, mintha egy kicsit mérges lenne irányodba. Nem mond semmit, bár úgy tűnik, lenne mit mondania, csak visszaül az ágyra.

[28-9] [8-1]