|
Témaindító hozzászólás
|
2014.10.07. 11:57 - |
(a játék végéről nincs szöveges feljegyzés) |
[14-1]
//MESE & Obi-van Kenobi//
Kuka csak annyit mond „pürüpüpürüpü” és a kivetítőhöz gurul. Kis finomhangolóját bedugja a „konnektorba” és tekergetni kezdi jobbra-balra. Eleinte nem tűnik úgy, mintha tudná, mit csinál. Obivan még rá is szól, hogy csak még jobban elrontja a jelet. Egyszer csak eltűnik a kép. Ami pedig a következő pillanatban megjelenik egyszerre örömteli és megdöbbentő.
Obi-van és Ran egyöntetűen kell, hogy megkapaszkodjanak valamiben amiatt, ami a szemük elé tárul. Egy régi ismerős. Ran számára azonban sokkal több. Halott Mesterét láthatja megelevenedni, a legtisztább megjelenésben.
- A hajóm lezuhant a Lewhekk bolygó felszínén. A sérülésem nem súlyos, de – Ekkor a Mestert egy csapat egy és fél méteres lény támadja meg, érthetetlen nyelven kiáltoznak. Talán nem is nyelv csak a faj hívószava. A Mester pedig kikerül a felvevő látószögéből, a felvétel pedig itt szakad meg. Obi-van némán áll, a kivetítő asztal szélébe kapaszkodva, s csak bámul a semmibe, majd lassan Ranra néz.
Kuka csak egy „beepboopbeep” szomorú hangot ad ki. Kis világító szenzora mintha szomorú szem lenne, s ő maga is gazdája felé fordul.
- Ran… ez képtelenség – mondja Obi-van elhaló hanggal, mielőtt még valami meggondolatlant cselekednél. Lehetséges volna? Vagy tényleg csak valami zavar, amit kuka és a másik gép együtt okoztak? |
//Ranmaou Nafeel//
*Először összerezzen Kuka hangját hallva, már éppen megjegyezte volna a gépezetnek, hogy mit keres itt, mikor ráébred, tiltása csak a térképszobára hatott ki. Mélyről jövő szusszanással hagyja rá a robotra, lenyelve haragos megjegyzéseit.
A kommunikációs szobába érve kíváncsian várta, míg Obi-van beüzemeltette a gépezetet, hogy meghallgathassa az adást. Leült addig az egyik ülőalkalmatosságra, majd a lejátszott, rossz minőségű hang-és képanyag után elgondolkodva dőlt hátra. Próbálta csekély tudását mozgósítani, amennyit a gépezetekről tudott, hogy mit lehetne javítani ezen, hogy többet vegyenek ki belőle, de Kuka pittyogása mind szüntelen elkergette a legapróbb gondolatfoszlányait is. Pedig a padawan észrevétele talán nem alaptalan, azonban komolynak se mondaná, ő nem érzékel komolyabb gondot az Erőben (bár mintha kihagyott volna egy pillanatra, mint a térerő x””D) – ezt most így képzeltem el), legalábbis nem akkorát, mint amiről Obi-van beszélt. Kuka csitítására, eleinte jobb kezét használta, legyezgetve kísérelte meg jelezni, hogy nem kéne hangoskodnia és maradjon csendben, de a kis robotot folytatta, nem ért el vele sikereket, míg nem emelte fel a hangját.*
- Kuka, maradj már! – *szól rá megütközve. Homlokráncolva, szigorú pillantást vetve a droidra. Ahogy rávezeti tekintetét és kissé elidőzik rajta, ekkor villan belé a felismerés.* - Kuka, ez az! – *szólal fel lelkesen, majd a monitorhoz fordul, és tanácstalanul néz a kivetítőre.*
- Kuka egészen perfekt az üzenetek lejátszásában, talán tud kezdeni vele valamit. Átrakhatnánk rá, vagy valami ilyesmi – *prezentálja Obi-vannak ötletét, hiszen az előbbiből alátámasztotta, hogy nagyjából ért a gépekhez, biztos össze tudja kötni a két szerkezetet, majd az R4-esre pillant.* - Végre hasznodat vesszük – *majdnem dicséretnek hangzik. Székével hátrább megy, hogy a droid odaférjen a gépezethez, majd kíváncsian várja a fejleményeket.* |
//MESE & Obi-van Kenobi//
Meglepetten néz a lányra. Neki ilyen könnyű áthágni a szabályokat. Egyértelmű, hogy Mestere azért hagyta itt, hogy a Templomban foglalja el magát, nem pedig azzal a céllal, hogy öngyilkos küldetésekre induljon ismeretlen adóvevők után.
A lány hirtelen segítőkészsége meglepi a fiút. Talán mehetnékje van. A bebörtönzéses, bírósági mizéria után. Lemondóan sóhajt.
- Rendben. Egy holokommunikátor küldte a jelet, gyere megmutatom. – Az egyik kommunikációra kifejlesztett terembe mentek. Üres, így Kenobi azonnal munkához láthat. Kuka ott csipog a sarkadban, kis fogaskerekeit kattogtatva.
- Tehát ez a jel. – Kenobi lejátssza, egy elmosódott hologram, melyből semmit sem lehet kivenni és recsegő hangok. Érthetetlen összevisszaság. A kuka felsikít, mintha mondani akarna valamit. Lelkes kis géphangja mellé pedig fel alá gurul a holokivetítő körül.
- Mintha a droidod kissé üzemzavaros lenne… - Jegyzi meg Kenobi ráncolt szemöldökökkel nézve a kis ostobára. - Tehát ez volt a jel. - Tér vissza a témátokra. - Nem sikerül kivennem semmit, viszont minden alkalommal mikor meglátom/hallom az üzenetet különös dolgot érzek az erőben. Nem tudom eldönteni, hogy pontosan mit. |
//Ranmaou Nafeel//
*Némán hallgatja végig Obi-vant, a meséltek apró részleteit volt szerencséje hallani a folyosón megkérdezett Jeditől, azonban akadtak apró részletek, melyeket nem kötöttek az orrára.
Csodálkozva vonta fel szemöldökét a padawan hozzáállásán a „balesetet” illetően.
Megértette Obi-van sértettségét, annakidején ő is került ilyen helyzetbe Mesterével, igazán megpróbáltató feladat ez a Mester és a padawan számára egyaránt. Az érzés, hogy nem vagyunk hasznosak, ez egy tanuló számára sokkal nagyobb hangvételű. De ezek a pillanatok tanítanak igazán türelemre.*
- És akkor mit tétovázol itt ilyen sértetten?! – *Bár szavai megválasztásába nem gondolt bele, hanghordozása ezúttal nem a jellegzetes csipkelődést hordozta magában, komolyan szólt a padawanhoz.* - „Itt hagytak” fittyfenét. Én nagyon is úgy látom, hogy van egy ráérős padawan, aki igazán kivizsgálhatja az ügyet. Vagy félreértettem az előbbit? Nekem úgy tűnik, ráérsz – *feláll.* - Segítek, gyere. Mutasd meg az üzenetet – *indul meg, ellenkezést nem tűr meg. A legjobb, amit tehet, hogy megmutatja Obi-vannak, igenis oka van annak, hogy itt maradt, nem lehet mindig Mestere oldalán, persze elhessegethette volna kételyeit az idősebb Mesterek által kedvel „Sors akarta így” -monológgal, de nem lett volna fer a részéről. Különben se lehet tudni, lehet fontos az ügy, de az is lehet, hogy csupán vaklárma, de ha ezzel Obi-van lelke megnyugszik részben, már az is valami, ennyivel jön neki.* |
//MESE & Obi-van Kenobi//
Kenobi felpillant, mikor valaki más jelenlétét érzi a szobában, de azonnal visszatér gondolataiba, amint meglátja ki az. Kissé morcos arcot vág, nem tudni, hogy a gondolatai vagy Ran váltotta ezt ki belőle, de szemmel láthatóan nem akar tudomást venni a lányról. Végül mégis félbeszakad elmélkedése, mikor Ran egy kis idő múlva megszólal. Obi-van meglepetten pillant föl, már várja, hogy ez is csak egy eszes sértés kezdete, de meglepő módon felvágott nyelvű barátja itt meg is áll. Egy ostoba „He” csak amit képes kipréselni magából, de aztán megrázza a fejét. Valószínűleg olyasmi járhat a fejében, hogy egy Jedinek megbocsájtónak és nemesnek kell lennie így, úgy illik, ha most viszonozza a kedvességet.
- Ugyan nem történt semmi, én is lobbanékonyabb állapotban voltam. – Vallja be. - A Mester Cato Neimoidiára ment Yoda és Windu Mesterrel. – Kicsit elhallgat, ekkor jön rá, Ran talán nem is tud a történtekről. - A Kereskedelmi Szövetség torikeni tárgyalásán hat vezető tagot meggyilkoltak… - Megköszörüli a torkát - Baleset érte őket. A neimodian Nute Gunray szolgálatában álló droidok. A hivatalos jelentés szerint üzemzavar okozta a tragédiát. – Hangján hallod, hogy szkeptikus az elmondottakkal kapcsolatban. - Yoda Mester úgy határozta, a jelenlétem nem segítené az ügyet, hozzáállásom miatt, valamint a neimoidiaiak is egy padawan lábatlankodása ellen voltak, így itt hagytak engem… - Kissé bosszantja, s ez a hangján is meglátszik. - Milyen kényelmes, hogy ez pont egy tapasztalt mester távozásakor, és a Gotal-Duinuong konfliktus végén történik, így a Jedik több helyen kéne, hogy legyenek, mint ahányan vannak. – Idegesen dörzsöli meg rövid haját. - és még ez az érthetetlen üzenet is, amit ma fogott a Templom. Valami régi gép lehet. Nincs emberünk, hogy kivizsgálják, de hogy pont ilyen időben tegye. Gyanús… |
//Ranmaou Nafeel//
*Nem igazán örül a baljós hírnek, amit Jedi társától tudott meg. Mindenesetre megköszöni a hasznos információkat és nem tartoztatja fel tovább. Ez sok mindent megmagyaráz a Templom hangulatával és a Jedik hiányát illetően. Eleinte kissé bántja a tudat, hogy a Tanács nem bízik meg benne annyira, hogy egy bolygóra kirendeljék, lévén nincs annyi Jedi, ahány bolygó a galaxisban. Végül belátja, hogy jobb is így, és hálás, amiért a Tanács pihenőt rendelt ki neki, még ha talán az óvatosság is késztette őket erre a lépésre. Bár jobban szeretné lefoglalni gondolatait, tenni valamit, segíteni a Templom körül, de a meditálást nem húzhatja, halaszthatja örökké, számos dolog sűrűsödik éppen elméjében, mely körül rendet kell raknia magában, amit nem igazán késleltethet.
Mély sóhajjal indul meg a Csillagtérkép szobába, arra gondolván, kedvelt helysége talán segít tudata rendezésében.*
- Te nem jössz be – *közli Kukának a tényeket. Vannak helységek, ahol nem kell gyarapítania jelenlétével a helységben lévők számát. És félő, türelmével játszana, ha folyamatosan pittyogna és csipogna, miközben tudatában igyekszik majd elmélyülni.
Felvont szemöldökkel, enyhe meglepettséggel néz szembe a gondolataiba mélyedt Obi-vannal, kit megpillantva, csupán most merül fel benne a kérdés, vajon miért nincs Mesterével, ki az imént hallottak alapján valószínűleg valamelyik bolygón atyáskodhat?
Nem szól közbe, kivéve akkor, ha a padawan nagyon nem akaródzik észrevenni őt. Bár jobb szeretné kivárni, míg pontot rak gondolatai végére, bármi is nyomasztja éppen.*
- Ne haragudj a korábbiért – *előz meg mindennemű számonkérést, vagy neheztelő szót, esetleg sértett gyermek pillantást.* - Nem volt szép tőlem, végtére is időt szakítottál rám, nem értékeltem kellőképpen figyelmességedet. – *ismeri be kelletlenül hibáját. De már ezzel is némileg könnyített lelkén; a köszönömig még nem igazán akaródzik eljutni a padawannal szemben. Az még a jövő zenéje. Mindenesetre mindent tagad tüntetőleg, ha Obi-van visszakérdez az általa mondottakra, főleg, ha azt egyértelműen heccelésnek szánja.*
- Mi történt? Látom, valami nagyon aggaszt téged – *mondja, miközben az egyik zsámolyhoz sétál és törökülésben leül rá. Kérdőn tekint Obi-vanra.* |
//MESE & Obi-van Kenobi//
Obivan kezdeti jókedve hamar alábbhagy, ahogy a csípős megjegyzések elhagyják szádat. Idegesen csattan föl.
- Jól van, akkor legközelebb nem tájékoztatlak a téged érintő eseményekről! – Felháborodik a lány feltételezésén, s ezen olyannyira nem tud túl lépni, hogy elhallgat, és nem hajlandó a lánnyal beszélni, míg a Templomhoz nem érnek. Itt hamar leszakad róla. Miért keresse egy olyan személy társaságát, aki az övét nem élvezi?
Ahogy a folyosón tekeregsz, alig sikerül elkapnod valakit, akit érdekes információval próbál szolgálni, de az elmondja neked, hogy amíg a politikától és a közélettől távol voltál, a kereskedelmi szövetséget komoly tragédia rázta meg. Az Eriadu bolygón ugyanis hatalmas tragédia történt, mely során sok tisztviselő életét vesztette, a kivizsgálás pedig szinte teljesen leköti a rendőrség és a Jedi Rend erőit. Ez az esemény tömeghisztériát okozott több bolygón is, ahol rendfenntartóként kell megjelenniük. A tanács legtöbb tagja távozott a bolygóról. Ennyit sikerül megtudnod, az informátorod ugyanis sietve továbbhalad a könyvtárba, ahova feladata vitte. Ilyen nagy szükségben van a Rend. Valószínűleg Qui-gon távollétének is ez az oka, de akkor Kenobi mit keres a Templomban? Nekik együtt kéne utazniuk, nemde?
Ha Kenobi keresésére indulsz, a Csillagvizsgáló szobában találod meg, ahogy idegesen tépelődik valamin.
- Nem… nem nem nem. – Fel-alá járkál és nem létező szakállát simogatja, ahogy azt Mestere oly sokszor teszi. Szemmel láthatóan komoly problémán morfondírozik. |
//Ranmaou Nafeel//
*A bíróság után következő formalitások során, olyan, mintha ott lenne, de mégsem. Gondolatai rejtekébe mélyedve az is kérdéses miképpen reagál a körülötte történtekre. A kézbe kapott fénykardokat megkönnyebbülten tartja újra kezeiben és akasztja őket övére. Mikor kilép a börtönkomplexum ajtajából, a szemét érő napfény kissé bántja, és a szabadság tényleges íze sem feledteti vele az ítélőszéknél történteket.
Kenobi vidám fogadtatását karba font kézzel hallgatja meg. Sajnos nem tud részesedni ebben a lelkesedésben.*
- Sokat veszít titokzatosságából, hogyha ilyen nyíltan fecsegsz róla. Biztos, hogy szabad ezt tudnom? :/ – *Nem mintha nem örülne annak, hogy tudomására jutott ez a csekély információ, de nem tudta nem észrevenni, hogy többször az keverte csávába, hogy olyasmit tudott, amit nem kellene. Úgy gondolta, bölcsebb lenne elhatárolódnia az ilyesmitől. Azonban halvány elképzelése sincs arról, hogy a Szenátor miért tette ezt. Világ életében utálta a politikát és a lehető legjobban igyekezett kimaradni belőle, ahogy azt a Rend elméletileg el is várja.*
- Mond csak, hány járókelőnek számoltál még be erről? – *veti oda Obi-vannak cukkolás képen, s míg a padawan ezen lovagol, jobban szemügyre veszi a járművet, tekintetével kifejezetten egy személyt keresve. Enyhe csalódottság ül ki arcára, mikor nem látja a keresett személyt. Ezt a kellemetlen kérdést ódzkodott feltenni Obi-vannak főleg az előbbi megjegyzése után. Túl fáradt volt az éles szóváltás folytatásához, így ráhagyta végül a dolgot, bármit is reagált rá.
A siklóban sem ered meg a nyelve. Obi-vannak is rendkívül szűkszavúan válaszol, inkább hallgatja lelkes beszámolóit, a felhő karcolok dzsungelét nézve közben.
Meglepetten kapja fel a fejét Obi-van megszólalására, már majdnem akaratlanul lerántva magáról a leplet, mikor a gondolataiban felötlött személy és a padawan mondanivalója valahogy egyáltalán nem függtek össze. Így ebből is csupán egy „ahha” volt a reakció, és már csak azért sem kérdezett arról, hogy Qui-gon miért nem tudott megjelenni.
Borús gondolatai miatt Qui-gont illetően kissé morcosan száll le a siklóról, bár a Templom környezete sokat javít kedélyállapotán. Nagyot szippant a levegőből, kissé hiányolta már. Ám mielőtt teljesen átadhatta volna magát a környezett szépségeinek, amiből nem lehetett már jó ideje része, egy jellegzetes hang vonja magára figyelmét. A felismert gépszervók zúgásánál és a lépcsőt megpillantva már látta is az egyenlet végét. Ahogy a horizonton előbukkant a rozoga robot, már temette is tenyerébe arcát, próbálta a csörömpölést kizárni tudatából.*
- Hát sosem változol? :| - *lesújtó pillantással méri végig a ketyerét. Lévén egyértelmű jelét adta az R4-es, hogy képes a további létezésre.
A Templom folyosóját vette célba, szerette volna körbejárni a helyet, megnézni minden rég látott, ismerős zugot. Még Kuka jelenléte sem zavarta annyira, mint általában. Bár a semmiből elindított üzenetre összerezzen, Yoda élethű mását látva furcsa volt neki, hogy kérdéseket nem tud feltenni, bármi is foglalkoztatja éppen, lévén csupán egy rögzített kép-és hangüzenet.
Furcsállja a hirtelen távozást, de hát ki ő, hogy beleszóljon a Tanács dolgába? Azonban az egész Templomot körbelengő szinte kézzel fogható bánatos hangulat felett sem tud elsiklani. Már érdeklődve fordulna Obi-vanhoz, kiről eddig azt hitte, követte, döbbenten szembesül az ellenkezőjéről. Tanácstalanul pillant körbe, majd végül ráhagyja, úgy gondolja, bizonyosan van jobb dolga is, mondjuk találkozni a Mesterével.
Megtorpan. Fejét fogva átkozza magát, hogy elszalasztott egy lehetőséget, ahol komolyabban elbeszélgethet Qui-gonnal. Most már ez késő bánat volt. Egy ismerősebb arcot kezd keresni a folyosón, akitől utána érdeklődhet az itteni helyzetnek.* |
//MESE & Obi-van Kenobi//
Azt ítélet meghozatala után, visszavezettek a börtönkomplexumba, ahol egy rövid, csupán fél órás papírmunka, és formalitások elvégzése után, az össze személyes tárgyad birtokában, kiengedtek az épületből.
Ahogy a hatalmas kapuhoz lépsz, az őr lekapcsolja az erőteret és az ajtót felhúzza előtted, így régóta először szabadon léphetsz ki a szabad levegőre. A kijáratnál egy sikló vár, melyen a Templom jele díszeleg. Kenobi lép eléd. Veled ellentétben ő elég jókedvűnek tűnik.
- Nahát, milyen szerencséd van, hogy Palpatine kihúzott a csávából. – Jegyzi meg könnyeden. - Yoda mester azt mondta, hogy ő volt az a „titokzatos információforrás” akit nem lehetett megnevezni. – A ténnyel, hogy Cato vitte el a balhét nem foglalkozik, vagy nem érdekli, vagy egyet ért, ezt nem tudhatod. Qui-gonnt nem látod.
Ahogy beülsz a siklóba, az azonnal a Templom felé veszi az irányt.
- Valaki nagyon hiányolt, míg távol voltál… Ne aggódj kapott olajt… - Teszi hozzá sietve, mielőtt megkérdeznéd. Ahogy leszálltok és kiléptek a Templom udvarára teszitek a lábatokat ismerős géphangot vélsz felfedezni, ahogy egyre közeledik. Kuka a Templom lépcsőin lebucskázva eléd zuhan. Egy-két fogaskerék kiesik belőle, de még mindig működőképesnek tűnik. Ahogy végiglejtesz a Templom folyosóján, egész kihaltnak találod a helyet. Nem sokan járják még ezeket a folyosókat, s akik mégis sietve haladnak céljuk felé. Talán észre sem vesznek. Mintha valami komoly esemény lenne kibontakozóban. Kuka egy üzenetet ad át Yoda Mestertől:
- Sajnos nem lehetek személyesen jelen, mert komoly dolgom adódott. Mindenesetre üdvözöllek ismét a Rendben Ranmaou. A tanács közös megegyezéssel arra jutott, hogy egy hónap pihenőt kapsz, miközben nem kell ellátnod semmilyen hivatalos feladatot vagy kiküldetést. Használd ezt az időt feltöltődésre, pihenésre és meditálásra. Kellemes pihenést. – Ezzel Kuka beszünteti a kristálytiszta adást. Érdekes, Yoda Mester ily sietve távozott? Hiszen egy órával ezelőtt még megjelent a tárgyaláson. S mindenki más is olyan gondterheltnek tűnik, és hová tűnt Kenobi? |
//Ranmaou Nafeel//
*Megpróbál nem mosolyogni Vigyori kifakadásán. Valóban pimaszság volt tőle ilyesmit feltételeznie, hogy nehézségekbe ütközött volna a börtönbe való bejutás során. Még maga is teljes lelki nyugalomban sétálhatna ki innét, senki se állná útját. Ámbár túl nagyra tartotta ehhez Yoda mester bölcs tanácsát, hogy ilyesmihez folyamodjon.*
- Chh, ha csak élcelődni tudsz, jobb lesz, ha lelépsz, mielőtt nem állok jót magamért – *húzza a száját szavai kiforgatását hallván enyhe sértettséggel szavaiban.* - Különben is, tudod, hogy értettem. – *Vagy éppen ő érti félre a Vigyori által mutatott gesztusokat? A férfi rendszeres perverzióit aligha tudja türelmesen kezelni, legtöbbször már azt se tudja mit szán viccnek és mit gondol komolyan.
Kitekint a sötét folyosóra, mintha csak az őr alakját próbálná kivenni az árnyakból, mikor meghallja a távoli léptek közeledő hangját.
Értetlenkedve néz Vigyorira, ki némi lelket próbál önteni belé a holnapi tárgyalással kapcsolatban.*
- Tessék? – *kapja tekintetét ismét a férfira, kinek már csak hűlt helyét látja. Tanácstalanul mered arra a pontra, ahol az előbb még Vigyori állt. Igaz, amit mond, vagy ismét a bolondját járatják vele?
Az őr távolodik, ismét egyedül.
A gondolatai nem hagyták nyugodni az éjjel, Vigyori látogatása után sem, kinek szavai időnként újból elcsendültek fejében, többször fel is nézett, hogy nem-e áll itt ismét, annyira valóságosnak tűnt. Folyton elöntötte a kétségbeesés és a félelem egyvelege, a meditáció megfelelő nyugalmi állapotába csak nehezen jutott el. De a nappal eljövetele során legalább vissza tudta fogni aggasztó gondolatfoszlányait, nagyjából sikerült lenyugtatnia magát, higgadtan állhat az ítélethozók elé.
A nagyterem emelvényén állva rosszabbul érzi magát, mint a száz rohamdroid gyűrűjében. A feszült légkör majdhogynem beszippantotta. Szóhoz aligha jut, ha pedig sikerül beszélnie, rendszerint szavába vágnak. Bizonyos kérdéseknél hallgatása pedig inkább nehezítette a dolgát, mintsem használt. Már kezdte elfogadni, hogy a börtön lesz az új otthona.
A tárgyalásban történt fordulat eleinte kétkedés csal az arcára, lévén miért segítene neki egy szenátor? Ám, az információk melyek elhangoznak megdöbbentik. Alig sikerül úrrá lennie meglepettségén, mely zord gondolatait könnyedén söpörte el.
Nem mondja azt, hogy nem örül a szabadságának, de milyen áron nyerte ezt el? Mégse tudott egy szót sem szólni a bíróság előtt Cato védelmében. Sok ember megkönnyebbült örömmel távozik egy ilyen tárgyalás után, Ran pedig képtelen volt a vidámság jelét tanúsítani, a bűntudata nőtt tovább.* |
//MESE//
- Ugye nem gondolod, hogy nehézség számomra bejutn ide? Még a rendes börtönkomplexumba is sikerült bejutnom, hogy kihozzam a tejfölösszájút... Te sértegetsz engem? - Tesz úgy, mintha leleplezte volna Rant, bár tudja, nem így értette.
- Hős... Heh... Ezt se szoktam egy kontextusban hallani magammal... - A falnak dől, s összefonja a karjait. - Már elmagyaráztam neked kedvesem, hogy csak véletlen, hogy az érdekeink megegyeztek. - Kezd el mgyarázkodni, mikor észrevesz valamit a lány tekintetében, melyre elhallgat. Egy pillanatra valami felismerhetetlen melankólia tükröződik szinte fehér szemeiben. De a következő pillanatban röktön megpróbálja leplezni.
- Hooo... Kompenzálni akarsz? Ezért kedvellek ennyire. Mindig meg tudsz lepni. Erre nem számítottam. Ha gondolod, nagyon könnyű bejutni a celládba... kompenzálhatsz... - Egyik szemöldökét enyhén felvonja és félmosolyt ejt el a lány felé.
Egy őr jelenik meg a folyosó elején. Vigyori felkapja a fejét, s végignézi az őrt, mintha azt méregetné, hogy ölheti meg, hogy ne zavarjon titeket, de ehelyett feléd fordul.
- Ne légy ilyen pesszimista, úgy hallottam egy tehetős fickó a Tanács és melléd állt. - Majd int egyet és eltűnik a sötétben. Az őr ekkor ér oda hozzád, benéz. Körülnéz, hogy kivel beszélgethettél, majd mikor nem talál semmit és senkit, tovább áll.
Az éjjszaka eseménytelenül telik. Talán sikerül húnynod egy kicsit. A másnap azonban izgalmasnak ígérkezik. Az ítéletet egy nagy teremben történik, melyben egy emelvényre állítanak egyedül. Föléd magasodnak a bíráid: Yoda, Palpatine szenátor és még egy férfi, aki a bírók öltözékét viseli.
- A vádlott lépjen elő... -
Ezzel pedig megkezdődik a tárgyalás. Hosszú ideig tart, s mindenki felszólal, aki úgy érzi. Qui-Gon is tiszteletét teszi, s mindent elkövet, hogy segítsen rajtad, de nem áll jól a szénád, míg Palpatine fel nem szólal.
- Egy a kilétét elhallgatására kért személy, egy komoly bizonyítékot szolgáltatott a vádlott mellett. - Elővesz egy datapadot, melyen minden információ megtalálható arra, hogy egy fréfi, úgynevezek Cato az elkövető, akit azóta is keresnek. - Így Ranmaou Nafeel ezennel ártatlannak nyílvánítunk és visszahelyezünk a tisztedbe. - Egy kedves mosollyal pillant rád, majd a birófickó kalapál és berekeszti az ülést. Szabad vagy. |
//Ranmaou Nafeel//
*A hatóság felbukkanása nem döbbentette meg, s ahhoz, hogy ellenkezzen, túl sok minden kavargott a lelkében. A börtönben töltött időt meditálásra szentelte, volt rá elég ideje. Nem egyszerű gondolatokat kellett rendeznie. Obi-van látogatása eleinte felidegesítette, azt hitte a padawan csak az orra alá akar dörgölni bántó igazságokat, később pedig belenyugodott, ahogy ráébredt, nem erre megy ki az egész. Egyszer sem kérdezi meg tőle, hogy mi van Qui-gonnal, miért nem jön ő is, pedig nagyon is foglalkoztatja ez a kérdés. Úgy gondolja, ha megint eltűnt, azt Obi-van bizonyosan elkotyogná. Időnként kérdez csak rá az ügy haladását illetően, már azon se lepődne meg, ha élete hátralevő részét e négy fal között kellene leélnie. A gondolat megborzongtatta. Már azt se igazán tudja, hány napot töltött el a zárkában, a napok csak úgy egybemosódnak számára, a rémálmok mely az éjszaka leple alatt olykor-olykor rátör a Fekete Nap szekta főhadiszállásán történtek után, viszolyog álomra hajtani a fejét. Akárcsak most is, inkább elméje rendezésére szakította ezt az időt is. Meditált, legalábbis próbált.
Döbbenten kapja fel a fejét, nem is igazán tudja, hogy merre jártak a gondolatai, de annyi bizonyos, hogy nem a cellában. Vigyori váratlan felbukkanása felzaklatta, de hamar meg is könnyebbült, látva, hogy életben van. Mintha egy nehéz súly tűnt volna el mellkasáról.*
- Hogy jutottál be? -
*Talán mást kellene kérdeznie, nem pedig egy ilyen egyértelmű témába belecsapnia. De hát mindig is nehezen beszélt az érzelmekről, most sem volt ez másképpen.*
- Nem vagyok oda a politikáért, de elfogadtam, hogy a bíróság fog dönteni a sorsomról. Lévén nem vagyok hős, kevés dologra számíthatok. Ennek ellenére, bízok a Tanácsban. – *Nem igazán lehet tudni, hogy valóban Vigyorinak szánta a szavait, vagy, hogy csak magát kívánta győzködni ezzel.*
- De a te helyzeted mindjárt más. A nagy „hős” jelző inkább rád vonatkozik. Bár még mindig kiismerhetetlen vagy számomra, mégis… rengeteget segítettél, életeket óvtál meg, ráadásul túlélted – *egy pillanatra elhallgatva időzik el tekintete Vigyorin.* - Megmentettél, ezért hálás vagyok, de ha a kompenzálásért jöttél, arra várnod kell. |
//MESE//
Ran egy hetet tölt a zárkájában, mivel visszaérkezésekor azonnal őrizetbe vették a hatóságok. Kenobi azonnal a rendőrök elé ugrott, hogy megakadályoizza őket, de Qui-gon volt, aki visszafogta, mondván, így csak ront a helyzeteden. Ezt tudomásul véve pedig elvittek egy ideiglenes börtönkomplexumba, ahonnan könnyedén megszökhetnél, de Yoda kérésére ettől tartzókodnod kéne, így is elég problémát okoztál már a Tanácsnak, és az ügy elsimítása pedig időbe telik. Kenobi szinte minden nap meglátogat, akár akarod akár nem. Qui-Gon azonban egyszer sem tűnik fel. Bizonyosan elfoglalt ember. Obi-vanon kívül azonban nem sok látogatód érkezik, míg nem egyik éjjel...
- Szégyenletes mit művelnek a hős megmentőikkel a Köztársaságban. - Vigyori felháborova jelenik meg cellád előtt, mintha csak a sötétből tűnne elő. Te ébren ppen vagy, nem könnyű aludni úgy, hogy nem tudod milyen sors vár rád.
- Úgy hallottam a végső tárgyalásod holnap lesz, és a védelem nem túl erős... Eljöttem leróni tiszteletemet, mielőtt örökre ebbe a cellába záródsz. - Eközben pedig lelkesen mosolyog az arcodba, mintha épp jó hírt közölne. |
(a játék végéről nincs szöveges feljegyzés) |
[14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
A portált szépítő kódokat köszönöm a 
